Gyakran elájul? Talán ezek a körülmények váltották ki!
Az ájulás mindennapos probléma. Az ájulás vagy ájulás olyan állapot, amelyben egy személy hirtelen átmenetileg elveszti az eszméletét. Ezt az állapotot általában hipoxia vagy az agy oxigénhiánya okozza. Számos dolog okozhatja ezt az állapotot, beleértve a hipotenziót (alacsony vérnyomás) és a szén-monoxid-mérgezést. Bár az ájulás bizonyos egészségügyi állapotok jele lehet, bizonyos esetekben egészséges embereknél is előfordulhat ájulás. Az ájulás oka lehet a félelem, az erős fájdalom, az érzelmi stressz, az éhség, valamint az alkohol vagy a kábítószer fogyasztása. Az ilyen típusú ájulásban szenvedőknek nincs mögöttes szívbetegségük vagy neurológiai rendellenességük. Tudnia kell, hogy az ájulás valójában egy olyan mechanizmus, amely fenntartja a létfontosságú szervek működését a nem létfontosságú szervek ideiglenes leállításával, hogy az oxigén a létfontosságú szervekre összpontosíthasson. Amikor az agy kezd oxigénhiányt tapasztalni, a test gyorsabban lélegzik (hiperventiláció). Ezenkívül a szív növeli a vérpumpát, amelyet a szívfrekvencia növekedése jellemez. Mindkét mechanizmus célja, hogy növelje az oxigénszintet az agyba. A szív fokozott munkája vérnyomáscsökkenést (hipotenziót) okoz a test több részén. Ez a hiperventiláció és hipotenzió átmeneti eszméletvesztést és testgyengeséget okoz. [[Kapcsolódó cikk]]
Az ájulás típusai
Az ájulást sokféle dolog okozhatja. A leggyakoribb okok neurokardiogén vagy vazovagális. Az ájulást a hirtelen helyzetváltoztatás (ortosztatika) és a szívbetegség is okozhatja. Ha gyakran elájul, az alábbiakban bemutatunk néhány ájulástípust a probléma okától függően.1. Neurokardiogén vagy vasovagális ájulás
Ez a fajta ájulás a leggyakoribb típus, és gyakran fordul elő gyermekeknél és serdülőknél. Neurokardiogén ájulás akkor fordul elő, ha valami rövid távú károsodást okoz az autonóm idegrendszerben. Az autonóm idegrendszer szerepet játszik a szívfrekvencia, az emésztés, a légzés, a nyálfolyás, a verejtékezés, a pupillaátmérő, a vizelés és a szexuális izgalom befolyásolásában. Sérülés esetén a test vérnyomás- és pulzuscsökkenést tapasztal, és a pulzus is lelassul. Ez aztán átmeneti zavart okoz az agy vér- és oxigénellátásában. Ez az ájulás általában akkor következik be, amikor hosszú ideig állunk, és gyakran melegség, hányinger, szédülés és vizuális „szürkés” érzés előzi meg. Görcsrohamok léphetnek fel, ha az ilyen típusú ájulás hosszú ideig tart. Erős köhögés vagy tüsszögés, erőlködés székeléskor, fizikai aktivitás, például súlyemelés – olyanok, amelyek neurokardiogén ájulást, sokkos állapotot válthatnak ki kellemetlen hír érkezésekor és valami kellemetlen láttán.2. Ortosztatikus hipotenzió
A fekvő vagy ülő helyzetből való gyors felkelés hirtelen vérnyomásesést okozhat, ami ájuláshoz vezethet. Ez azért történik, mert állás közben a gravitációs erő hatására a vér összegyűlik a láb területén. Normál körülmények között a szervezet a szívfrekvencia növelésével és az erek átmérőjének szűkítésével reagál a vérnyomás helyreállítására (vazokonstrikció). Ortosztatikus hipotenzió esetén a vérnyomás stabilizáló folyamata zavart okoz. Többek között olyan dolgok, amelyek kiválthatják ezeket a rendellenességeket:- Kiszáradás
- Kontrollálatlan cukorbetegség
- Gyógyszerek, például vízhajtók, béta-blokkolók és vérnyomáscsökkentők
- Alkohol
- Neurológiai állapotok, például Parkinson-kór
- Carotis sinus szindróma
