Kulcscsonttörés, okai és kezelési módjai

A kulcscsonttörés a kulcscsont törése, a mellkast és a kart összekötő része. Ez az a csont, amely szerepet játszik a kar támogatásában, hogy az szabadon mozoghasson. Ezek a sérülések a leggyakoribbak közé tartoznak, és a felnőttek összes törésének legalább 5%-át teszik ki. Ezenkívül ez az állapot hajlamosabb a gyermekek számára. A gyermekeknél a törések 8-15%-a a kulcscsontban történik.

A kulcscsonttörés okai

Minden kulcscsonttörés más és más, de leginkább a közepén fordul elő. Ezek olyan területek, amelyek nem igazán kötődnek a szalagokhoz és az izmokhoz, így hajlamosabbak a törésekre. A kulcscsonttörések leggyakoribb oka a vállra ért közvetlen ütés. Ez akkor fordulhat elő, amikor elesik vagy balesetet szenved. Emellett gyakori okok a sportolás közbeni sérülések is. A kulcscsont csak 20 éves korig csontosodik el teljesen. Általában a közvetlen érintkezéssel járó sportok hajlamosak a kulcscsont törésére. Más típusú nagy sebességű sportok, mint például a síelés vagy a gördeszkázás, szintén hajlamosak a törésekre. [[Kapcsolódó cikk]]

Kulcscsonttörés jelei

Néhány dolog, amely a kulcscsonttörés állapotát jellemzi:
  • A kar mozgatásának nehézsége
  • A kar merevnek érzi magát
  • Duzzadt karok
  • Zúzódások a kulcscsont területén
  • Csomó a kulcscsonton
  • Vállhelyzet előre
  • Kopogó hang a kar mozgatásakor
Csecsemőknél kulcscsonttörések előfordulhatnak a szülés során. Emiatt a szülőknek érzékenyeknek kell lenniük az esetlegesen megjelenő tünetekre, mint például a csecsemő, aki fájdalmasan sír, amikor megérinti a vállát.

A kulcscsonttörés tünetei

A pontos diagnózis felállításához az orvos megkérdezi, mik a tünetek és hogyan történt a sérülés. Az orvos megvizsgálja a kulcscsontot is, és megkéri a pácienst, hogy mozgassa a karját, kezét és ujjait. Néha könnyű felismerni a törést a kiálló alakja miatt. A sérüléstől függően az orvos azt is kideríti, hogy érintettek-e idegek vagy erek. Ezt követően a páciens váll röntgen-/röntgenvizsgálatának vetik alá a törés pontos helyét. Innen látható, hogy mennyit változik a kulcscsont anatómiája. Szükség esetén az orvos CT-vizsgálatot kérhet, hogy részletesebben lássa a csontok állapotát.

Hogyan kell kezelni a kulcscsonttörést

A kulcscsonttörés kezelése a sérülés típusától és súlyosságától függ. Minden kezelési lehetőségnek megvannak a maga kockázatai és előnyei. Az orvos a kezelés megkezdése előtt bevonja a pácienst az erről szóló megbeszélésre. A múltban a műtét nélküli kezelést tartották a legjobb megoldásnak. De az elmúlt években egy 2016-os tanulmány kimutatta, hogy a műtét a legdominánsabb kezelési mód. Íme néhány kezelési lépés a kulcscsonttörések kezelésében:

1. Kezelés műtét nélkül

Ennek többféle módja van, például:
  • Támasztó kar

A sérült kart kötéssel, ill parittya hogy a csont ne mozduljon tovább. Ezenkívül a pácienst arra kérik, hogy ne mozduljon addig, amíg a csont teljesen meg nem gyógyul.
  • Fájdalomcsillapító

Az orvosok vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszereket adhatnak, mint pl ibuprofen és acetaminofen. A gyógyszer szedésének célja a fájdalom enyhítése.
  • Jégkocka borogatás

A jégcsomag adása segíthet enyhíteni a fájdalmat a sérülés utáni első napokban
  • Fizikoterápia

Kezelőorvosa vagy terapeutája könnyű mozdulatokat tanít meg Önnek, hogy megakadályozza a csontok megmerevedését a helyreállítási folyamat során. Amikor a csont teljesen meggyógyult, az orvos rehabilitációs programot ír elő, hogy a kar ismét erős és rugalmas legyen.

2. Sebészeti kezelés

Ha a kulcscsonttörés több helyen jelentkezik, vagy valóban súlyos, a javasolt kezelés a műtét. Ebben az eljárásban a következőket kell tenni:
  • A kulcscsont visszahelyezése az eredeti helyzetébe
  • Fémlemezek elhelyezése a csontok helyén tartásához
  • Használat parittya hogy a csontok néhány hétig mozdulatlanok maradjanak
  • A műtét befejezése után fájdalomcsillapítók szedése
A műtét után az orvos nyomon követési röntgenfelvételt rendel a csontok helyzetének megtekintéséhez. Ennek a műtétnek a szövődményei lehetnek irritáció, fertőzés vagy tüdőproblémák. Bármelyik kezelési lépést is választják, egy 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy a szövődmények kockázata körülbelül 25% volt. Felnőtteknél körülbelül 6-8 hét, míg gyermekeknél 3-6 hét kell a gyógyuláshoz. Az első 4-6 hétben ügyeljen arra, hogy ne emeljen fel nehéz tárgyakat. Kerülje azt is, hogy karjait a vállánál magasabbra emelje. [[Kapcsolódó cikk]]

Megjegyzések a SehatQ-tól

A felépülési folyamat befejezése után végezzen fizikoterápiát, hogy a kar ne legyen merev. A gyakorlatok közé tartozik, hogy egy kis golyót tartson a kezében, hogy lágyrészmasszázst alkalmazzon. Az orvos további vizsgálatot és kezelést javasolhat hozzáértő és minősített gyógytornász által a karfunkció optimalizálása érdekében. Ha további megbeszélést szeretne arról, hogy mit lehet tenni a terápia során, kérdezze meg közvetlenül az orvost a SehatQ családi egészségügyi alkalmazásban. Töltse le most itt: App Store és Google Play.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found