cultureaftercomputation.com

Az onkológia az orvostudomány olyan ága, amely a rák tanulmányozására összpontosít, a megelőzéstől, a vizsgálattól a diagnózisig és a kezelésig. Ez a tudomány további három területre oszlik, nevezetesen az orvosi onkológiára, a sugáronkológiára és a sebészeti onkológiára. Azokat az orvosokat, akik ezt a tudományt tanulmányozzák, onkológusoknak vagy onkológusoknak nevezik. Az onkológiai szakterületeket felvehető szakemberek közé tartoznak a sebészek, radiológusok és belgyógyász szakorvosok. Az onkológiai sebészek rákműtétet, a sugáronkológusok sugárterápiát végezhetnek daganatos betegeken, a hematológiai-onkológiai alszakterületű belgyógyász pedig vérrákos betegeket.

Bővebben az onkológusok típusairól

Az onkológiai orvosok számos területre összpontosítanak. Általánosságban elmondható, hogy az onkológiát három csoportra osztják: orvosi onkológiára, sebészeti onkológiára és sugáronkológiára. Ezen onkológiai ágak mindegyikében különböző kompetenciákkal rendelkező szakorvosok működnek.

• Orvosi onkológus

Az orvosi onkológiát tanuló orvosok kezelhetik a rákos betegeket olyan orvosi terápiával, mint a kemoterápia vagy más típusú nem sebészeti kezelések, például immunterápia és célzott terápia.

• Onkológiai sebész

Ahogy a név is sugallja, az onkológiai sebész olyan orvos, aki képes rákos betegek műtéti vagy műtéti elvégzésére. Az ezzel a szakterülettel rendelkező orvosok biopsziát vagy szövetmintát is vehetnek a rák diagnosztizálása céljából.

• Sugár-onkológus

A sugárterápia a rákkezelés egyik típusa, amely gyakran választható. Azok az orvosok, akik ezt a kezelést végezhetik, radiológiai szakorvosok, akik a sugáronkológia alszakterületét vették át. A három fő csoporton kívül vannak olyan orvosok is, akik speciális onkológiát tanulnak, mint például:

• Gyermekonkológus

A gyermekonkológusok diagnosztizálják és kezelik a rákos állapotokat gyermekkorú betegeknél. Számos ráktípus létezik, amelyek gyakrabban fordulnak elő gyermekeknél, mint felnőtteknél, beleértve a vérrákot vagy a leukémiát és az agydaganatokat.

• Hematológus-onkológus

A hematológus-onkológus belgyógyász szakorvos, aki ezután folytatja a vérrákos betegségek, például a leukémia, limfóma és mielóma tanulmányozását.

• Nőgyógyász-onkológus

A nőgyógyász-onkológiai orvosok olyan orvosok, akik a reproduktív szervekben előforduló rákos megbetegedések, például a méhnyakrák és a méhrák kezelésére összpontosítanak.

Milyen állapotokat kezelhet az onkológus?

Az onkológusok sokféle ráktípust kezelhetnek.Az onkológusok minden ráktípust képesek kezelni. Íme néhány példa.

• Csontrák
• Mellrák
• Fej-nyaki rák
• Tüdőrák
• Szívrák
• prosztata rák
• Hererák
• Bőr rák
• Vérrák
• Méhnyakrák
• Méhnyakrák

Az onkológusok, különösen a hematológus-onkológusok a rák mellett más vérbetegségeket is kezelhetnek, például vérszegénységet, hemofíliát és talaszémiát.

Mikor kell onkológushoz fordulni?

Onkológushoz bármikor felkereshet, amikor szükségét érzi, akár konzultációra vagy rutinvizsgálatra is. A konzultációs okokon túlmenően, valaki általában azért keres fel egy onkológust, mert egy háziorvos utalja be, aki úgy látja, hogy az Ön által tapasztalt tünetek rákos megbetegedésekre utalnak. Az egyik leggyakoribb tünet a csomók kialakulása bizonyos helyeken, amelyek nem tűnnek el. Konzultálhat egy onkológussal is, hogy az orvos korábbi diagnózisa alapján második véleményt kapjon.

Mi lesz, ha egy onkológushoz fordul?

Az onkológus további vizsgálatokat, például MRI-t írhat elő.

1. Anamnézis és fizikális vizsgálat

Az első lépés, amelyen keresztül kell mennie, amikor egy onkológushoz fordul, az anamnézis felvétele. Az anamnézis a kórelőzmény vizsgálatának folyamata az érzett panaszokra, az átélt betegség történetére, az elfogyasztott gyógyszer típusára, a családi kórtörténetre vonatkozó kérdéseken és válaszokon keresztül. Az anamnézis felvétele után az orvos fizikális vizsgálatot kezd, például meghatározza a csomó helyét, ha van ilyen, felkutatja a bőrön esetlegesen megjelenő rendellenességeket, vagy egyéb szükségesnek ítélt vizsgálatokat.

2. Utóvizsgálat

Ha a fizikális vizsgálat és az anamnézis alapján az orvos úgy érzi, hogy többet meg kell tudnia az Ön állapotáról, akkor olyan kiegészítő vizsgálatok is elvégezhetők, mint a röntgen, CT, MRI, PET vagy ultrahang. A diagnózis felállításához általában javasolt egyéb vizsgálatok a laboratóriumi vizsgálatok, például a vizeletvizsgálat és a vérvizsgálat.

3. Biopszia

Ha a fizikális vizsgálat és a támogató orvosok azt gyanítják, hogy az Ön állapota rák, akkor a következő vizsgálat a biopszia. A biopszia szövetminták vétele későbbi laboratóriumi vizsgálat céljából. Ennek az orvosi eljárásnak a célja a szövet károsodásának vagy rendellenességeinek kimutatása.

4. Határozza meg a kezelési tervet

Ha ismert a diagnózis, akkor a következő lépés az, hogy az orvos elkészítse az Ön állapotának leginkább megfelelő kezelési tervet. Nem mindenki kapja meg ugyanazt a típusú vagy sorrendű kezelést. Más orvosokkal is konzultálhat második vélemény vagy más véleményeket, hogy teljesen biztosak lehessünk az elején felállított diagnózisban. [[kapcsolódó cikkek]] A rák összetett betegség, amely fokozatos vizsgálatot és kezelést igényel. Ezért az onkológus szerepe nagyon nagy az egyéni kezelési tervek kidolgozásában. Az onkológiáról és az onkológiai szakorvosokról szóló további megbeszélésekhez kérdezze meg közvetlenül az orvost a SehatQ családi egészségügyi alkalmazásban. Töltse le most az App Store és a Google Play áruházból.