A szarkómák rosszindulatú rákok, amelyek észrevétlenül terjedhetnek

A szarkómák rosszindulatú rákos sejtek beceneve vannak, amelyek jól leplezhetők. Nem csak, hogy a szarkómák olyan rákos sejtek, amelyek a test bármely részében megjelenhetnek, mert kötőszövetben vagy csontban fejlődnek ki. A gyógyulás esélye a szarkóma típusától és attól függ, hogy az állapot milyen súlyos volt az első diagnosztizáláskor. A szarkómák átterjedhetnek a test más szöveteire is, ha egyes részei felhasadnak. Ezek a "fuzzy" sejtek hatással lehetnek a májra, a tüdőre, az agyra és más fontos szervekre. A szarkómák életveszélyesek lehetnek, különösen, ha más szövetekre is átterjedtek.

A szarkómák felismerése

A szarkómák csontban vagy lágyszövetben alakulhatnak ki, beleértve:
  • Véredény
  • Ideg
  • Inak
  • Izom
  • Zsír
  • Rostos szövet
  • A bőr belső rétege
  • Közös terület
A rosszindulatú daganatokhoz, például a karcinómákhoz képest a szarkómák valójában kevésbé gyakoriak. A lágyszöveti szarkómák leggyakrabban a lábakon vagy a kezeken találhatók. Néha azonban a szarkómák a belső szervekben, a fejben, a nyakban, a hátban és a hasüreg hátsó részén is megtalálhatók. A szarkómák kialakulása alapján 4 kategóriát különböztetnek meg, nevezetesen:
  • Liposarcoma: zsírban
  • Leiomyosarcoma: a belső szervek simaizomzatában
  • Rhabdomyosarcoma: vázizomzatban
  • Gasztrointesztinális stroma: az emésztőrendszerben
A gyermekek és serdülők körében előforduló szarkóma leggyakoribb típusa a rhabdomyosarcoma. Az érintett vázizmok a karokban, a lábakban, a fejben, a nyakban, a mellkasban, a hasban és a hólyagban találhatók. A fenti négy kategórián kívül az érintett lágyszövettől függően még sok más típusú szarkóma létezik. [[Kapcsolódó cikk]]

A szarkóma tünetei

A korai szakaszban a szarkóma tünetei egyáltalán nem észlelhetők. Egyes esetekben a legkorábbi tünet egy csomó a lábban vagy a karban. Ha azonban szarkóma alakul ki a hasban, akkor észrevétlen marad, amíg elég nagy nem lesz, és összenyomja a has többi szervét. A szarkóma tünetei szorosan kapcsolódnak az érintett testterülethez. Ha a tüdőben alakul ki, akkor a szenvedő mellkasi fájdalmat vagy légzési nehézséget érez. Ezenkívül, ha a szarkóma bélelzáródás formájában jelentkezik, az emésztési folyamat akadályozható, mivel a bél összenyomódik. Egyéb tünetek lehetnek a sötét vagy véres széklet.

A szarkóma okai

Általában a lágyrész-szarkóma okát nem azonosítják, kivéve a Kaposi-szarkóma típusát. Ez egy olyan rák, amely megtámadja a csatornákat és a nyirokcsomókat az ereket bélelő sejteket. A Kaposi-szarkóma okai a következők: humán herpeszvírus (HHV-8), és hajlamos megtámadni a legyengült immunrendszerű embereket. A más szerveket érintő szarkómák esetében néhány kockázati tényező a következő:

1. Genetikai tényezők

Vannak, akik olyan DNS-mutációkat adnak át, amelyek érzékenyebbé teszik őket a lágyrész-szarkómák fertőzésére. A feltételek a következők:
  • Bazális sejt nevus szindróma
  • Retinoblasztóma
  • Li-Fraumeni szindróma
  • Gardner-szindróma
  • Neurofibromatózis
  • Gumós szklerózis
  • Werner-szindróma

2. Mérgező anyagoknak való kitettség

Azok az emberek, akik nagy dózisban mérgező anyagoknak, például dioxinnak, vinil-kloridnak és arzénnek vannak kitéve, szintén hajlamosak a szarkóma kialakulására. Emellett a fenoxi-ecetsavat tartalmazó gyomirtó szerek is növelik a kockázati tényezőket.

3. Sugárterhelés

Az emlő-, prosztata- vagy limfómarák kezelésére szolgáló sugárkezelésnek való kitettség szintén növelheti a szarkóma kialakulásának kockázatát. Ezért ne feledje, hogy a sugárterápiás kezelési eljárásokon átesett emberek más, nem kapcsolódó rákos megbetegedések kockázatának is ki vannak téve.

Hogyan kell kezelni a szarkómákat

A szarkóma kezdeti diagnózisa az, amikor a daganat nagyobb lesz. Általában ez azért történik, mert ritkán mutat tüneteket a daganat növekedésének kezdetén. Sajnos, ahogy a daganat nagyobb lesz, átterjedhet a test más szöveteire és szerveire is. Az orvos megvizsgálja a családi kórtörténetet is, hogy előfordult-e valakinek bizonyos ritka daganatos megbetegedése. A diagnózis lépései, például:
  • Képalkotás

Az orvos röntgen- vagy CT-vizsgálattal megvizsgálja a daganat helyét. A CT-vizsgálat során az orvos kontraszt formájában is beadhat egy anyagot, hogy a daganat könnyebben és tisztábban látható legyen. Nem csak, ha szükséges, az orvos kér MRI-t, PET-vizsgálatot, ill ultrahang.
  • Biopszia

Biopsziát vagy kis mintát kell venni a daganatból annak megállapításához, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e. Ezen túlmenően egy sor ellenőrzést is végeznek, mint például: immunhisztokémia és elemzés citogén.
  • A stadion meghatározása

Határozza meg a színpadot ill színrevitel méret, rosszindulatú daganat és eloszlás alapján fogják megítélni. Ez a szakasz az 1A, 1B, 2A, 2B, 3A és 4 pontoktól kezdődik. [[kapcsolódó cikkek]] Innentől kezdve az orvos határozza meg a szükséges orvosi kezelési lépéseket, például:
  • Sebészeti beavatkozás a tumorsejtek és a környező szövetek eltávolítására
  • Kemoterápia
  • Sugárkezelés
A korai stádiumban észlelt szarkómákat minden bizonnyal sokkal könnyebb kezelni, mint a 4. stádiumot. Például egy könnyen hozzáférhető helyen lévő kis daganat könnyebben eltávolítható sebészeti beavatkozással. Más tényezők, mint az egészségi állapot, az életkor, korábban is volt daganata, szintén hozzájárulnak a gyógyulás lehetőségéhez.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found