Dandy Walker-szindróma, mik az okok és a tünetek?

Mi az a Dandy Walker szindróma? A Dandy Walker-szindróma egy olyan rendellenesség, amely az agy kialakulásának folyamatában jelentkezik, amikor a baba az anyaméhben van. Ez a betegség a kisagy rendellenességei miatt következik be, amely az agy hátsó része, amely a mozgás, a viselkedés és a kognitív képességek szabályozásáért felelős. A Dandy Walker szindróma az agy-gerincvelői folyadék vagy az agy-gerincvelői folyadék elvezetésének károsodását okozhatja. Tehát azok a gyermekek, akik ebben a szindrómában szenvednek, megnagyobbodott fejet vagy hidrocephalust is tapasztalnak. Nem minden ilyen betegségben szenvedő gyermeknek ugyanaz a rendellenessége. Egyes embereknél ezt az állapotot az okozhatja, hogy a kisagy középső része egyáltalán nem fejlődik. Néhány gyermek tapasztalja ezt a fejlődést, de még mindig nagyon kicsi. Másoknál megvan a tervezett rész, de rossz helyen vannak.

A Dandy Walker szindróma okai

Számos olyan dolog van, amelyről úgy gondolják, hogy egy személy dandy walker szindrómát kap, nevezetesen:
  • Génmutáció
  • Kromoszóma-rendellenességek, például a 18-as triszómiában szenvedőknél
  • A környezeti tényezők hatása, amikor a baba az anyaméhben van
Például azoknál az anyáknál, akik terhességük alatt is fogyasztanak vagy használnak olyan vegyszereket, amelyek károsak a magzatra, nagyobb a kockázata annak, hogy dandy walker szindrómában szenvedő gyermeket szüljenek. A betegség kockázata a cukorbetegségben szenvedő terhes nőknél is megnő. Szakértők szerint bár köze van a genetikai rendellenességekhez, ezeknek a betegségeknek a többségét nem öröklődés okozza. Csupán kis hányada tapasztalja ezt a családból származó öröklődés miatt. Nem ismert azonban bizonyosan a családok közötti hanyatlás mintája. Eddig ismert volt, hogy a dandy walker szindrómában szenvedők testvéreinél vagy gyermekeinél nagyobb a kockázata ennek a betegségnek.

Ezek a tünetek, ha gyermekének dandy walker szindrómája van

Általában ennek a betegségnek a tünetei röviddel a baba születése után vagy az első életévben jelentkeznek vagy láthatók. Azonban a betegek körülbelül 10-20%-ánál kiderül, hogy serdülő- vagy korai felnőttkorukig nem éreznek semmilyen tünetet. A Dandy Walker szindróma tünetei betegenként változhatnak. Általában azonban a csecsemők fejlődési rendellenességei és a fej megnagyobbodása a legkönnyebben felismerhető jelek és tünetek. Ezenkívül az alábbi tünetek némelyike ​​a Dandy Walker szindrómában szenvedő betegeknél is tapasztalható.

• Károsodott mozgásfejlődés

Az ebben a betegségben szenvedő gyermekek gyakran késleltetik a motoros fejlődést. Ilyen például a késői kúszás, a séta és a test egyensúlyának megőrzésére való képtelenség. Az ilyen betegségben szenvedő gyermekek általában más motoros mozgászavarokat is tapasztalnak, amelyek a test tagjai közötti koordinációt igényelnek.

• A tünetek a fejben lévő túlzott folyadéknyomás miatt jelentkeznek

A felesleges folyadék felhalmozódása a fejben amellett, hogy a fej méretét megnöveli, a fej belsejében megnövekedett nyomást is eredményez. Ez különféle panaszokat okozhat, például kettős látást, nyűgöt, ingerlékenységet és hányást. Ezeket a tüneteket kissé nehéz észlelni csecsemőknél. De a kicsit idősebb gyermekeknél a tünetek általában jól láthatók.

• Nehezen mozgatható

Mivel ezt a betegséget az agy mozgást és motoros készségeket szabályozó részének rendellenessége okozza, a tapasztalt emberek nehezen tudják ellenőrizni a mozgást. Kiegyensúlyozatlannak tűnik, és nem tud egyszerű mozdulatokat végrehajtani. Az izmok merevek lesznek, mintha görcsölnének.

• Rohamok

Nem minden Dandy Walker-szindrómás ember tapasztal görcsrohamokat. Azonban állítólag körülbelül 15-30%-uk tapasztalta ezeket a tüneteket. Ha a kicsinél a fenti tünetek jelentkeznek, azonnal forduljon gyermekorvoshoz. A vizsgálati folyamat felgyorsítása érdekében rögzítheti a gyermeke által tapasztalt tüneteket, valamint az állapot megjelenésének gyakoriságát és időpontját.

Korán felismerhető a Dandy Walker szindróma?

A Dandy Walker szindróma korán felismerhető. Ennek kiderítésére az orvos nagy felbontású ultrahangot végezhet a terhesség második vagy harmadik trimeszterében. Ezenkívül további további ellenőrzések is elvégezhetők, mint például:
  • Magzati MRI. Ezt a vizsgálatot a diagnózis megerősítésére és annak biztosítására végzik, hogy a tapasztalt állapot valódi Dandy Walker szindróma, nem pedig egy másik, hasonló tünetekkel járó betegség.
  • MRI. Ezt a vizsgálatot a baba születése után végzik, hogy megerősítsék az állapotot és diagnosztizálják a babában előforduló szövődményeket.
  • ultrahang. Ezt a vizsgálatot a baba születése után végzik el, hogy ismét megerősítsék az állapotot, és lássák a baba esetleges szövődményeit.

Dandy Walker szindróma kezelése

A Dandy Walker szindrómában szenvedők kezelése eltérő lehet. Mindez a beteg súlyosságától és általános egészségi állapotától függ. A betegség korai kezelése növelheti a beteg várható élettartamát és csökkentheti a rosszabbodás kockázatát. Általában a lehetséges kezelések

• A készülék beültetése a fejre

Ezt a kezelést akkor kell elvégezni, ha a betegségben szenvedők súlyos tüneteket tapasztalnak a fejen belüli nyomás miatt. Az eljárás során az orvos egy speciális csövet helyez a koponyacsontba, hogy csökkentse a nyomást. Ez a cső ezután kiszívja a folyadékot a fejből, és a test más területeire viszi, ahol jól felszívja a folyadékot.

• Különböző típusú terápia

A terápia segíthet a tünetek csökkentésében és a zavart gyermek fejlődésének elősegítésében. Ezenkívül a Dandy Walker-szindrómában szenvedő gyermekeknek azt is tanácsoljuk, hogy vegyenek részt speciális nevelési igényű gyermekek oktatásában. Ez a terápia egy olyan kezelési módszer gyermekek számára, amely munkaterápiával, logopédiai terápiával és fizikoterápiával végezhető. Az orvos határozza meg gyermeke számára a legmegfelelőbb terápiát. [[kapcsolódó cikkek]] A Dandy Walker-szindróma ritka betegség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatja a lehetőséget. A kockázat csökkentésének egyik lépéseként győződjön meg arról, hogy egészséges terhessége van, hogy elkerülhetők legyenek a betegség kockázati tényezői, mint például a cukorbetegség és a terhesség alatti kábítószerrel való visszaélés.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found