Dialízis: mikor kell tennie, ha veseelégtelensége van?
A dialízis fontos a veseelégtelenségben szenvedők számára. Ebben az egészségügyi állapotban a szervezet folyadékok és mérgező anyagok felhalmozódását tapasztalja. Mikor kell dialízist végezni, ha veseelégtelenségben szenved?
A dialízis és előnyei a veseelégtelenségben szenvedő betegek számára
A dialízis olyan eljárás, amelyet a káros salakanyagok és a felesleges folyadék eltávolítására végeznek a szervezetből orvosi eszközök segítségével. Ezt az eljárást a vesefunkció pótlására hajtják végre. A dialízis néven is ismert dialízis segít fenntartani a folyadék- és elektrolitrészecskék egyensúlyát a szervezetben, amikor a vesék nem működnek. A normál vesék számos fontos funkciót látnak el, például szabályozzák a folyadékegyensúlyt, eltávolítják a salakanyagokat a szervezetből, vagy hormonokat termelnek a vérnyomás szabályozására. Veseelégtelenségben (krónikus vesebetegségben) szenvedő betegeknél azonban ezt a normális funkciót a vesék nehezen vagy nem optimálisan látják el. A dialízis vagy dialízis eljárások segíthetnek a veseelégtelenségben szenvedő betegek minőségi életében. Ha nem végez dialízist, só és egyéb salakanyagok felhalmozódnak a vérében. Ezek az anyagok mérgezhetik a szervezetet és károsíthatják a szerveket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a dialízis nem gyógyítja meg a krónikus vesebetegséget.Mikor kell dialízist végezni?
Dialízist kell végezni, ha a beteg végstádiumú veseelégtelenséget tapasztal, amikor a vesék már nem képesek ellátni normál funkcióinak 85-90%-át. A dialízis sürgősségének másik mutatója az eFGR-érték. Az eFGR a glomeruláris filtrációs ráta becsült értéke, amely megbecsüli a glomeruluson (a vesékben található apró szűrőn) egy perc alatt áthaladó vér mennyiségét. Minél alacsonyabb az eGFR érték, annál súlyosabb a vesekárosodás. A veseelégtelenségben szenvedő betegeknek dialízist kell végezniük, ha eFGR-értékük 15 alatt van. A dialízist élethosszig tartó időszakra kell végezni, kivéve, ha a beteg veseátültetést kap.A dialízis eljárások típusai
Általában kétféle dialízis vagy dialízis létezik, nevezetesen a hemodialízis és a peritoneális dialízis.1. Hemodialízis
A hemodialízis egy mesterséges vesét használó dialízis eljárás (hemodialízis). A páciens vérét „átviszik” a szervezetből, és hemodializátoron átszűrik. A leszűrt vért dializáló gép segítségével juttatják vissza a szervezetbe. A vér elvezetéséhez a testből a hemodialízisbe az orvos hozzáférési pontot hoz létre a véredényhez. Ehhez az eljáráshoz háromféle hozzáférési pont létezik:- Arteriovenosus fisztula, amelyek összekötik az artériákat a vénákkal, hogy nagyobb „vérereket” hozzanak létre, úgynevezett fisztulákat.
- Arteriovenosus graft. Az artériákat és a vénákat puha műanyag cső köti össze.
- Katéter. Az orvos egy kis műanyag csövet helyez egy nagy vénába a nyakon.
2. Peritoneális dialízis
Ha a hemodialízis mesterséges vesével történik, a peritoneális dialízis egy olyan dialízis, amelyet a páciens testében végeznek. A műtét során az orvos katétert helyez a hasba, hogy hozzáférést biztosítson. A hasi területet katéteren keresztül dializátummal töltik fel. A folyadék felszívja a hulladék anyagokat. Miután a dializátum befejezte a hulladék felszívódását a véráramból, a folyadék kiürül a beteg hasából. A peritoneális dialízis dialízis eljárás több órát vesz igénybe, és naponta négy-hat alkalommal meg kell ismételni. [[Kapcsolódó cikk]]Vannak-e mellékhatásai a dialízisnek?
A dialízisnek vagy dialízisnek továbbra is vannak kockázatai és mellékhatásai. A dialízis néhány mellékhatása:- Izomgörcs
- Viszkető bőr, gyakran rosszabb a dialízis előtt vagy után
- Alacsony vérnyomás, különösen cukorbetegeknél
- Alvási problémák
- Folyadékfelesleg, ezért a dialízis alatt állóknak minden nap ugyanannyi folyadékot kell fogyasztaniuk
- Fertőzés vagy duzzanat a dialízis hozzáférési pontjának területén
- Depresszió és változáshangulat