cultureaftercomputation.com

Testünknek van egy izomrendszere, amely a test és a benne lévő szervek mozgását szabályozza. Minden test izomnak van egy hálózata, amely izomrostokból vagy izomrostokból áll. Az izomrostok egy izomsejtből állnak. Ezek a rostok szabályozzák testünk fizikai erejét. Amikor különböző izomrostokat csoportosítunk, ezek a testrészek szerepet játszanak végtagjaink és testszöveteink szervezett mozgásában. Minden izomrost átmérője változó, 0,02 és 0,08 milliméter (mm) között. Bizonyos izmokban az izomrostok a teljes izom hosszának felelnek meg, és elérhetik a több tíz centimétert (cm).

Más izomszövet, más izomrostok

Testünkben háromféle izomszövet található, nevezetesen a vázizom, a simaizom és a szívizom. Ezen izomszövetek mindegyike különböző izomrostokkal rendelkezik.

1. Vázizmok

Testünk minden vázizomzata több száz-ezer izomrostból áll, amelyek szorosan kötőszövetbe vannak csomagolva. Minden izomrost kis egységeket tartalmaz, amelyek vastag és vékony filamentumokból állnak. Ez okozza az izomszövet csíkos vagy csíkos megjelenését. Kétféle vázizomrost létezik, az 1-es és a 2-es típusú. A 2-es típusú vázizomrost további altípusokra oszlik, beleértve:

• 1. típus

Az 1-es típusú izomrostok oxigént használnak fel energia előállítására, hogy mozogni tudjunk. Az ilyen típusú izomrostok nagyobb sűrűségű energiatermelő organellumokkal (kis szervekkel) rendelkeznek, amelyeket mitokondriumoknak neveznek. Ez az, ami miatt az ilyen típusú izomrostok sötétnek tűnnek.

• 2A típus

Csakúgy, mint az 1-es típusú izomrostok, a 2A típusú izomrostok is képesek oxigént használni a mozgást lehetővé tevő energia előállítására. Az ilyen típusú izomrostoknak azonban kevesebb a mitokondriuma, és ezért kevesebb az energiája, mint az 1-es típusnak.

• 2B típus

Ahelyett, hogy oxigént használnának az energia előállítására, a 2B típusú izomrostok energiát tárolnak, amelyet számos rövid mozgás elvégzésére lehet felhasználni. Ez a fajta izomrost még kevesebb mitokondriumot tartalmaz, mint a 2A típusú izomrost, és fehér színű. A fenti különféle típusok különböző vázizmokban találhatók. Ezenkívül az izomrostok elrendeződése a vázizomzat működésétől is függ, amelyben az izomrostok találhatók.

2. Szívizom

A vázizomzathoz hasonlóan a szívizom csíkos alakú. Ez az izom, amely csak a szívben található, izomrostokkal rendelkezik, amelyek számos jellegzetes tulajdonsággal rendelkeznek. A szívizomrostoknak saját ritmusuk van. Speciális sejteket neveztek el pacemaker impulzusokat generál, amelyek a szívizom összehúzódását okozzák. Ez a folyamat általában állandó sebességgel megy végbe, de szükség esetén gyorsabb vagy lassabb is lehet. Ezenkívül a szívizom rostok elágazóak és összekapcsolódnak. A sejtek által generált impulzusok pacemaker szervezett hullámszerű mintázatban terül el, és ez hozza létre a szívverését.

3. Sima izom

A vázizomzattal ellentétben a simaizom sem nem csíkos, sem nem csíkos. Egységes megjelenése ezt az izmot simaizomnak nevezi. Ezek az izmok önkéntelenül mozognak, így nem tudjuk irányítani őket. Néhány példa a simaizomra a vérerek és a légutak. A simaizomrostok ovális alakúak, ami hasonló a rögbi labdához. A simaizomrostok is több ezerszer rövidebbek, mint a vázizomrostok.

Hogyan működnek az izomrostok

Az izomrostok és az izmok mozgást hoznak létre testünkben. A mechanizmus eltérhet az egyes izomszövetek, például a vázizom és a simaizom között, de a folyamat egészében véve hasonló. Az első dolog, ami megtörténik, a depolarizáció, vagyis az elektromos töltés megváltozása. Ezt a folyamatot idegimpulzusok vagy sejtek stimulálása válthatja ki pacemaker (főleg a szívnek). A depolarizáció összetett láncreakciót hoz létre az izomroston belül. Végső soron ez a folyamat energia felszabadulásához vezet, ami izomösszehúzódást eredményez. Az izom ezután ellazul, amikor már nem kap stimulációt.

Gyors és lassú rándulás az izomrostokban

A rövidtávú futóknak több izomrostjuk van gyors rándulással A gyors rángás kifejezés (gyors rángatózás/FT) és lassú rándulás (lassú rándulás/ST) hogy az izmok a vázizomrostokra utalnak. A 2A és 2B típusú vázizomrostok gyors, míg az 1-es típusú vázizomrostok lassú rángatózásúak. Ezek a gyors és lassú rándulások az izmok összehúzódásának sebességével is összefüggenek. Az izom összehúzódási sebességét az határozza meg, hogy milyen gyorsan bontja le az ATP-t, azt a molekulát, amely lebomlása során energiát szabadít fel. A gyorsan rángatózó izomrostok kétszer olyan gyorsan képesek lebontani az ATP-t, mint a lassú izomrostok. Ezenkívül az izomrostok, amelyek oxigént használnak az energiatermeléshez (ATP), jobban ellenállnak a fáradtságnak, mint azok, amelyek nem használnak oxigént. Az ellenállás sorrendjében a vázizomrostok rangsorolása a legmagasabbtól a legalacsonyabbig:

1. 1. típus
2. 2A típus
3. 2B típus

A lassan rángatózó izomrostok alkalmasak olyan tevékenységekre, amelyek hosszú ideig tartanak, valamint olyan tevékenységekhez, amelyek megkövetelik a testtartás fenntartását és a csontok/ízületek stabilizálását. Ezeket az izomrostokat olyan sporttevékenységeknél is használják, mint a futás, kerékpározás vagy úszás. A gyorsan rángatózó izomrostok rövidebb és robbanásszerűbb energiafelhasználást eredményeznek. Ezért ezeket az izomrostokat általában olyan tevékenységekben használják, amelyek rövid időn belül nagy energiafelhasználást igényelnek, mint például a sprintelés és a súlyemelés. Mindenkinek vannak lassú és gyors izomrostjai. Azonban ezeknek az izomrostoknak a teljes száma egyénenként nagymértékben változhat. A lassú és gyors izomrostok összetétele az atlétikában is hatással lehet. Általában a hosszútávfutók általában több lassú izomrosttal rendelkeznek, míg a sprinterek vagy súlyemelők általában több gyors izomrosttal rendelkeznek. [[Kapcsolódó cikk]]

Lehetséges problémák az izomrostokkal

Az izomrostok sem mentesek számos problémától. Néhány példa az izomrostokkal kapcsolatos problémákra:

1. Izomsérülés

Az izomsérülés akkor következik be, amikor a vázizomrostok megnyúlnak vagy elszakadnak. Ez az állapot akkor fordulhat elő, ha egy izom túlnyúlik a határon, vagy túl sok érintkezést folytat. A probléma gyakori oka a sport vagy a baleset.

2. Izomgörcsök

Az izomgörcs akkor jelentkezik, ha egyetlen izomrost, izomszövet vagy vázizomzat egész csoportja önkéntelenül összehúzódik. Ez az állapot fájdalmat okozhat, és néhány másodpercig vagy percig tarthat.

3. Asztma

Amikor asztma lép fel, a légutak simaizomrostjai összehúzódnak különböző kiváltó tényezők hatására. Ez az állapot a légutak szűkülését és légzési nehézségeket okozhat.

4. Bénulás

A bénulás az idegeket érintő állapotok miatt fordul elő. Különböző állapotok is hatással lehetnek a vázizmokra, gyengeséget és bénulást okozva. Egy példa erre a problémára Bell-féle bénulás vagy Guyon-szindróma.

5. Izomdisztrófia

Az izomdisztrófia olyan betegségek csoportja, amelyeket az izomrostok degenerációja jellemez. Ez az állapot progresszív izomtömeg-csökkenést és izomgyengeséget okozhat.

6. Koszorúér-betegség

A szívkoszorúér-betegség akkor fordul elő, amikor a szívizom nem jut elegendő oxigénhez, és számos tünetet okoz, például anginát és légszomjat. Ez a betegség károsíthatja a szívizomot és zavarhatja a szívműködést. Ez az izomrostok, típusuk és lehetséges problémák magyarázata. Ha egészségügyi problémáival kapcsolatban kérdései vannak, közvetlenül a SehatQ családi egészségügyi alkalmazáson kérdezheti meg orvosát. Töltse le a SehatQ alkalmazást most az App Store vagy a Google Play áruházból.