cultureaftercomputation.com

Minden embernek más a személyisége. Vannak, akiknek személyisége szórakoztató vagy idegesítő, mindig vidám vagy hangulatos. De pontosan mitől lesz minden ember más személyiség? Az ember személyiségét alakító tényezők nagyon sokfélék, a genetikától, a környezettől, a szülőktől a társadalmiig terjednek. Az élet során a másokkal való interakció alakítja az egyén természetét. Az emberi jellem témája nagyon érdekes vitatéma lett a pszichológia világában. Sőt, a személyiség az egész életen át a reflektorfényben van, az új emberekkel való találkozástól, a munkán át a társadalmi tevékenységekben való interakcióig.

A személyiségformáló tényezők elmélete

Számos elmélet létezik, amely megmagyarázza, hogyan alakul ki egy személy karaktere. Ráadásul senkinek sincs pontosan ugyanolyan karaktere. Minden egyedi. Ennek az egyediségnek a magyarázatára íme néhány létező elmélet:

1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete

Sigmund Freud egyszer egy meglehetősen ellentmondásos koncepciót kezdeményezett az emberi pszicho-szexuális fejlődéssel kapcsolatban. Szerinte a karakter olyan szakaszokban fejlődik, amelyek szorosan kapcsolódnak az erogén zónához. Ez egy olyan zóna, amely érzékeny az ingerekre. Ha egy személy nem teljesíti ezt a szakaszt, nagy valószínűséggel személyiségproblémák lépnek fel felnőttkorban. Mostanáig Freud elmélete az egyik legellentmondásosabb.

2. Sigmund Freud személyiségszerkezeti elmélete

Még mindig Sigmund Freudtól ez az osztrák szakértő alkotta meg az ember személyiségének szerkezetét. Szerinte az ember viselkedésének fő mozgatórugója a libidó. Ez az energia a személyiséget alkotó összetevők mozgatórugója, nevezetesen az id, az ego és a szuperego. Az id, ego és szuperego fogalma annyira népszerű, hogy sok kritikát kapott más kutatóktól. Freud szerint ennek a három aspektusnak a megléte alakítja az emberi jellemet. Röviden, az azonosító a karakter része, amely születésétől fogva létezik, hogy kielégítse igényeit. Az ego úgy működik, hogy irányítja az azonosítót, hogy az reálisan tudjon viselkedni. Míg a szuperego több szempontot is magában foglal, például erkölcsöket, értékeket, valamint a kultúra és a szülők ideális koncepcióját.

3. Erik Erikson pszichoszociális elmélete

A mai napig Erik Erikson 8 emberi fejlődési szakasza az egyik leghíresebb a pszichológia világában. Erikson arra összpontosít, hogy a társas kapcsolatok a fő személyiségformáló tényezők. Nem csak az, hogy ami az ember gyerekkorában történik, az egész életére formálja az alakját. Erikson pszichoszociális elméletének minden szakaszában, Azok az emberek, akik sikeresen teljesítenek minden szakaszon, elsajátítanak egy bizonyos személyiséget. Másrészt, ha nem sikerül átmenned, akkor olyan válság állhat elő, amely egész életedre kihat az életedre.

4. Jean Piaget kognitív elmélete

Jean Piaget egyszer egy olyan elméletet javasolt a kognitív fejlődésről, amely nem kevésbé népszerű. A fő gondolat az, hogy a gyerekek másként gondolkodnak, mint a felnőttek. Szerinte a gyerekek 4 olyan szakaszon mennek keresztül, amelyek nagy hatással vannak gondolkodásmódjuk megváltoztatására. Kezdve abból, hogy a gyerekek hogyan gondolkodnak magukról, másokról és az őket körülvevő világról. Ez személyiségformáló tényezőként befolyásoló szempont.

5. Lawrence Kohlberg erkölcsi fejlődéselmélete

Egy másik elmélet Lawrence Kohlbergtől származik, amely arra összpontosít, hogy az emberi gondolkodásmód hogyan kapcsolódik az erkölcshöz. A Piaget által elindított folyamatra hivatkozva azonban Kohlberg elméletét hat különböző szakaszra bontotta. Sok oka van annak, hogy Kohlberg elméletét bírálták. Az egyik fő kiemelés az, hogy ez az elmélet nem alkalmazza kiegyensúlyozott módon a nemi és kulturális különbségeket. Ezt az elméletet azonban figyelembe veszik a pszichológia világában. Az ember személyisége nemcsak a veleszületett karaktert, hanem a kognitív fejlődést is magában foglalja. Ez a viselkedési minta nem csak az, hogy az ember gondolkodását és cselekvését is befolyásolja. [[Kapcsolódó cikk]]

Megjegyzések a SehatQ-tól

Minden élettapasztalat, amelyet egy személy átél, segít alakítani személyiségét. Ez egy olyan szempont, amely élete során folyamatosan változhat. Hivatkozva néhány fenti elméletre, a veleszületett karakterek és az élettapasztalatok egyaránt szerepet játszanak a személyiség kialakulásában. További megbeszélések a személyiségformáló tényezőkről és azok befolyásáról a személy mentalitására, kérdezze meg közvetlenül az orvost a SehatQ családi egészségügyi alkalmazásban. Töltse le most itt: App Store és Google Play.