cultureaftercomputation.com

A Sjogren-szindróma egy autoimmun betegség, amely jelentősen befolyásolja a könny- és nyáltermelést. Ennek az az oka, hogy a Sjogren-szindrómában szenvedők nem termelnek elegendő nedvességet a könny- és nyálmirigyekben. Más autoimmun betegségekhez hasonlóan a szenvedő immunrendszere magát a szervezetet támadja meg. Az immunrendszer tévesen azt hiszi, hogy idegen anyag került a szervezetbe. Ennek eredményeként az egészséges szövetek károsodnak.

A Sjogren-szindróma felismerése

A Sjogren-szindróma elsődleges vagy másodlagos állapotként mutatható ki. Elsődleges állapotban, ami azt jelenti, hogy a szenvedőnek nincs más autoimmun betegsége. Az elsődleges Sjogren-szindróma tünetei általában agresszívabbak, és szem- és szájszárazságot okoznak. Ha azonban a diagnózis másodlagos, az azt jelenti, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy más autoimmun betegségben szenvednek. A tünetek általában enyhébbek, mint az elsődleges Sjogren-szindróma esetében. A Sjogren-szindróma tünetei a következők:

• Száraz száj
• Üreg
• Nehéz lenyelni
• Nehéz beszélni
• Égő érzés a szemben
• Homályos látás
• Szaruhártya károsodás
• Fényre érzékeny
• A bőr száraznak érzi magát
• száraz köhögés
• Ízületi fájdalom
• A hüvely száraznak érzi magát
• A tüdő vagy a vese gyulladása
• Élesztőgomba fertőzés a szájban

A Sjogren-szindróma néhány fenti tünetéből látható, hogy nem csak a szem és a száj érintett. A Sjogren-szindrómában szenvedő betegek egész testükben tüneteket tapasztalhatnak, még a tüdőben vagy a vesében is gyulladást okozhatnak. Ha a gyulladás továbbra is fennáll, az orvos kezelést ír elő a szervkárosodás megelőzésére. Az orvos munkamódszere az, hogy megszelídítse az immunrendszert, hogy az ne támadja tovább az egészséges szöveteket. [[Kapcsolódó cikk]]

A Sjogren-szindróma kockázati tényezői

A pontos oka vagy kockázati tényezője annak, hogy valaki miért szenved Sjogren-szindrómában, még nem ismert. Azonban 10 Sjogren-szindrómában szenvedő emberből 9 olyan nő, aki már szenvedett változás kora. A szakértők továbbra is kutatják, hogy van-e kapcsolat az ösztrogén hormon és ez az állapot között. Ezen túlmenően, ha más autoimmun betegségben szenved, és a családi kórtörténetben hasonló betegségek szerepelnek, az is növeli a Sjogren-szindróma kialakulásának kockázatát. Néhány egyéb kockázati tényező a Sjogren-szindrómában:

• Életkor 40 év felett
• Nő
• Lupuszban szenved, ill rheumatoid arthritis

Nincs pontos diagnózis ennek a szindrómának a kimutatására. Tekintettel arra, hogy a tünetek nem csak a szájra és a szemre jellemzőek, az orvos egy sor vizsgálatot végez a probléma diagnosztizálására. A fizikális vizsgálaton és a kórelőzményen kívül teljes vérképet kell készíteni annak megállapítására, hogy van-e Sjogren-szindrómához kapcsolódó antitestaktivitás. Pontosabban, a szemvizsgálatok és a szájbiopsziák segíthetnek ellenőrizni a szem nedvességtartalmát, valamint a nyálmirigy-termelést.

Hogyan kell kezelni a Sjogren-szindrómát

A Sjogren-szindróma nem gyógyítható, de számos orvosi eljárás segíthet a tünetek enyhítésében. A fő kezelés természetesen a szem és a száj nedvesebbé tételére irányul. Ezenkívül bizonyos tünetek kortikoszteroidokat vagy kortikoszteroidokat is igényelnek immunszuppresszáns hogy az immunrendszer ne támadja tovább az egészséges testszöveteket. Ha a beteg ízületi fájdalmat tapasztal, az orvos nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket is felírhat. A betegeknek azt is tanácsoljuk, hogy sokat pihenjenek, és tápláló ételeket egyenek, hogy ne érezzék magukat túl gyengének. [[Kapcsolódó cikk]]

Megjegyzések a SehatQ-tól

Ha a beteg túlzott éjszakai izzadást, lázat, drasztikus fogyást tapasztal, és a szervezet valóban letargikus, ügyeljen a lehetséges szövődményekre. A Sjogren-szindrómában legvalószínűbb szövődmény típusa a limfóma, amely olyan rák, amely megtámadja a fertőzésekkel küzdő fehérvérsejteket.