Szeretné optimalizálni a gyermekek intelligenciáját? Ismerje meg az agy plaszticitásának fogalmát!
Amikor a gyermekek intelligenciájáról van szó, először egyenlőségjelet kell tennünk az észlelésükön. Milyen gyerek tekinthető intelligensnek? Okos matekból? Vagy jó a technikában? Különféle intelligencia létezik. Vannak gyerekek, akik jól festenek, vannak, akik jól zenélnek, vannak, akik jól számolnak, vannak, akik sportolnak. Mindegyik közül melyik a legokosabb? Nincs ilyen. Mindegyik egyformán okos. Albert Einstein nem volt okosabb Jack Ma-nál. Jack Ma nem volt okosabb Michael Jacksonnál. Michael Jackson, nem okosabb Albert Einsteinnél. Mindketten intelligensek, csak más-más területen. 
Minél több kapcsolat van az agy idegsejtjeivel, annál okosabb a gyerek Amikor megkérdezték tőlem, hogyan tegyem okossá és intelligenssé a gyermekemet? Mindig a fenti kérdést teszem fel először. Ezután bemutatom az agy plaszticitásának fogalmát. Az agy plaszticitásának fogalma szorosan összefügg az agy elvével és a tanulás elvével. Ahogy a név is sugallja, a plaszticitás, az agy plaszticitás fogalma azt magyarázza, hogy az emberi agy rugalmas szerv, és tovább tud növekedni, amíg folyamatosan stimulálják. Amikor az agyat stimulálják, a benne lévő neuronok vagy idegsejtek összekapcsolódnak egymással. Minél több a neuronkapcsolat, annál intelligensebb lesz a gyermek. Tehát a következő kérdés, hogyan tartsuk kapcsolatban az idegsejteket? Az ingerlés mellett a táplálékfelvétel és a gyermekek által megélt élmények tényezői is vannak. 
Az olyan tevékenységek, mint a tanulás és a játék, serkenthetik a gyermekek intelligenciáját.Az agy plaszticitása nem csak a gyerekekben létezik. Ez az agyi képesség felnőtt korunkig, sőt idős korunkig is fennmarad. Tehát nem igaz, ha van egy olyan feltételezés, hogy amikor belépünk egy bizonyos életkorba, nehéz lesz új dolgokat megtanulnunk. Ennek ellenére bizonyos életkorokban az agy plaszticitása eléri a csúcsát. Ez az életkor az élet első 1000 napjában van. Az élet első ezer napját attól az időponttól számítják, amikor a baba az anyaméhben van. A legjobb esetben az agy a legrugalmasabb és legkönnyebben edzhető. Aztán az első 1000 életnapon túl az agy plaszticitásának csúcsa hat éves korban ismét bekövetkezik. De 14 éves korba lépve az agy természetesen elpusztítja azokat a neuronokat, amelyeket soha nem stimuláltak. Annak érdekében, hogy a kicsi agyában lévő idegsejtek továbbra is stimulálhatók legyenek, azt tanácsoljuk, hogy a gyermek olyan tevékenységeket végezzen, mint a játék, a tanulás, az olvasás és a másokkal való interakció. [[kapcsolódó cikk]] A leghatékonyabb tanulás a különböző érzékszervek bevonásával történő tanulás. Vagyis tanulás közben a tapintás-, hallás-, testmozgás- vagy akár szaglásérzékelést. A stimuláció bárhol elvégezhető, otthon és az iskolában egyaránt. Ezért nagyon nagy a szülők szerepe a gyermekek intelligenciájának építésében. Ne feledje, a neuronok is kapcsolódhatnak egymáshoz, ha a gyermek különféle tapasztalatokkal rendelkezik. Ezért hagyja, hogy a gyermek kipróbáljon különféle dolgokat, amelyeket szeretne, amíg boldognak érzi magát, és természetesen nem árt. Hadd szerezzen értékes tapasztalatokat. Képzeld el, ha 14 éves koráig soha nem stimulálták a gyermek agyát. Tehát az agyában lévő neuronkapcsolatok többsége természetesen megsemmisül. Valójában az intelligens gyerek olyan gyerek, akinek sok neuronkapcsolat van az agyában. 
A negatív stimuláció hatására a gyerekek megszokják a negatív viselkedést is.Az agyi idegsejtek kapcsolata elágazó útkereszteződésként képzelhető el. Vannak balra kanyarodó utak, vannak jobbra kanyarodó utak. Például egy balra kanyarodó út negatív út, a jobbra kanyarodó út pedig pozitív út. Ha az agyat hozzászokik ahhoz, hogy pozitív dolgokra ösztönözzék, mint például egy könyvolvasás, korán kelés, majd edzés, és egészséges és tápláló reggelizés, ez mintává, szokássá válik. Tehát a jobbra kanyarodó utat továbbra is el kell vezetni. Aztán ha mindig a jobbra kanyarodó utat használjuk, mi lesz a balra kanyarodó úttal? Az utat lezárják, mert soha nem használják. A neuronok, amelyek balra kanyarodó utak, természetesen összeomlanak, mert soha nem stimulálják őket. Tehát a fenti pozitív stimuláció, ami továbbra is meg fog történni, mert szokássá vált. De óvatosnak kell lenni, mert ez a fogalom fordítva is érvényes. Ha a gyerekeket továbbra is negatív ingereknek vetik alá, például hagyják, hogy későn ébredjenek, lustálkodjanak, megszokják a késést, megszokják, hogy halogatják a munkát, akkor ezek a dolgok mintákká és szokásokká válnak. Ebben az esetben a balra kanyarodó út mindig ott lesz, míg a jobbra kanyarodó út le lesz zárva, mert soha nem ingerelték. Természetesen mindig lehet új szokásokat kialakítani. Mindaddig, amíg ez következetesen történik, új utak alakulnak ki, és a neuronok újra összekapcsolódnak. Író:Hanlie Muliani, M. Psi
Használja ki az agy plaszticitását, hogy maximalizálja a gyermekek potenciálját
Minél több kapcsolat van az agy idegsejtjeivel, annál okosabb a gyerek Amikor megkérdezték tőlem, hogyan tegyem okossá és intelligenssé a gyermekemet? Mindig a fenti kérdést teszem fel először. Ezután bemutatom az agy plaszticitásának fogalmát. Az agy plaszticitásának fogalma szorosan összefügg az agy elvével és a tanulás elvével. Ahogy a név is sugallja, a plaszticitás, az agy plaszticitás fogalma azt magyarázza, hogy az emberi agy rugalmas szerv, és tovább tud növekedni, amíg folyamatosan stimulálják. Amikor az agyat stimulálják, a benne lévő neuronok vagy idegsejtek összekapcsolódnak egymással. Minél több a neuronkapcsolat, annál intelligensebb lesz a gyermek. Tehát a következő kérdés, hogyan tartsuk kapcsolatban az idegsejteket? Az ingerlés mellett a táplálékfelvétel és a gyermekek által megélt élmények tényezői is vannak. A gyerekek intelligenciája már kiskorától serkenthető
Az olyan tevékenységek, mint a tanulás és a játék, serkenthetik a gyermekek intelligenciáját.Az agy plaszticitása nem csak a gyerekekben létezik. Ez az agyi képesség felnőtt korunkig, sőt idős korunkig is fennmarad. Tehát nem igaz, ha van egy olyan feltételezés, hogy amikor belépünk egy bizonyos életkorba, nehéz lesz új dolgokat megtanulnunk. Ennek ellenére bizonyos életkorokban az agy plaszticitása eléri a csúcsát. Ez az életkor az élet első 1000 napjában van. Az élet első ezer napját attól az időponttól számítják, amikor a baba az anyaméhben van. A legjobb esetben az agy a legrugalmasabb és legkönnyebben edzhető. Aztán az első 1000 életnapon túl az agy plaszticitásának csúcsa hat éves korban ismét bekövetkezik. De 14 éves korba lépve az agy természetesen elpusztítja azokat a neuronokat, amelyeket soha nem stimuláltak. Annak érdekében, hogy a kicsi agyában lévő idegsejtek továbbra is stimulálhatók legyenek, azt tanácsoljuk, hogy a gyermek olyan tevékenységeket végezzen, mint a játék, a tanulás, az olvasás és a másokkal való interakció. [[kapcsolódó cikk]] A leghatékonyabb tanulás a különböző érzékszervek bevonásával történő tanulás. Vagyis tanulás közben a tapintás-, hallás-, testmozgás- vagy akár szaglásérzékelést. A stimuláció bárhol elvégezhető, otthon és az iskolában egyaránt. Ezért nagyon nagy a szülők szerepe a gyermekek intelligenciájának építésében. Ne feledje, a neuronok is kapcsolódhatnak egymáshoz, ha a gyermek különféle tapasztalatokkal rendelkezik. Ezért hagyja, hogy a gyermek kipróbáljon különféle dolgokat, amelyeket szeretne, amíg boldognak érzi magát, és természetesen nem árt. Hadd szerezzen értékes tapasztalatokat. Képzeld el, ha 14 éves koráig soha nem stimulálták a gyermek agyát. Tehát az agyában lévő neuronkapcsolatok többsége természetesen megsemmisül. Valójában az intelligens gyerek olyan gyerek, akinek sok neuronkapcsolat van az agyában. Az agy plaszticitását negatív dolgok is serkenthetik
A negatív stimuláció hatására a gyerekek megszokják a negatív viselkedést is.Az agyi idegsejtek kapcsolata elágazó útkereszteződésként képzelhető el. Vannak balra kanyarodó utak, vannak jobbra kanyarodó utak. Például egy balra kanyarodó út negatív út, a jobbra kanyarodó út pedig pozitív út. Ha az agyat hozzászokik ahhoz, hogy pozitív dolgokra ösztönözzék, mint például egy könyvolvasás, korán kelés, majd edzés, és egészséges és tápláló reggelizés, ez mintává, szokássá válik. Tehát a jobbra kanyarodó utat továbbra is el kell vezetni. Aztán ha mindig a jobbra kanyarodó utat használjuk, mi lesz a balra kanyarodó úttal? Az utat lezárják, mert soha nem használják. A neuronok, amelyek balra kanyarodó utak, természetesen összeomlanak, mert soha nem stimulálják őket. Tehát a fenti pozitív stimuláció, ami továbbra is meg fog történni, mert szokássá vált. De óvatosnak kell lenni, mert ez a fogalom fordítva is érvényes. Ha a gyerekeket továbbra is negatív ingereknek vetik alá, például hagyják, hogy későn ébredjenek, lustálkodjanak, megszokják a késést, megszokják, hogy halogatják a munkát, akkor ezek a dolgok mintákká és szokásokká válnak. Ebben az esetben a balra kanyarodó út mindig ott lesz, míg a jobbra kanyarodó út le lesz zárva, mert soha nem ingerelték. Természetesen mindig lehet új szokásokat kialakítani. Mindaddig, amíg ez következetesen történik, új utak alakulnak ki, és a neuronok újra összekapcsolódnak. Író:Hanlie Muliani, M. PsiSOA klinikai pszichológus – Szülő és oktatás
