cultureaftercomputation.com

Az ízületi diszlokáció olyan állapot, amelyben az ízületet alkotó csontok elmozdulnak normál helyzetükből. Ez az eltolódás akkor fordulhat elő, ha az ízület nagyon erős nyomás alatt van, például sérülés közben. Néha a csont nem tolódik el teljesen, de csak a csont egy része jön ki az ízületből. Ezt az állapotot szubluxációnak nevezik. Ez az állapot krónikussá válhat, és fájdalmat fog érezni, amíg a csont vissza nem tér normál helyzetébe. A fellépő tünetek közé tartozik a fájdalom, a gyulladás jelei és a deformitás. Nem csak ízületi diszlokációkban található meg. A szalagszakadás, az ínhüvelygyulladás és a törések is hasonló tüneteket okozhatnak. Az ínhüvelygyulladásban és az ínszalag-szakadásban azonban általában nincs csontdeformitás.

Elsősegélynyújtás ízületi diszlokáció esetén

Ha ízületi diszlokációra gyanakszik, az elsősegélynyújtás azonnali segítségnyújtás, különösen akkor, ha a sérülés súlyos, vagy a fejet, a nyakat és a gerincet érinti. Vagy ha nyílt seb van, nyomás hatására nem szűnik meg a vérzés, érzéketlenség és hidegérzés a sérült területen. Ha vérzés lép fel, használjon tiszta ruhát, és nyomja meg a területet, amíg a vérzés el nem áll. Ha azonban csontos kiemelkedést lát, ne érintse meg, vagy ne próbálja visszaállítani a csontot a korábbi helyzetébe. Az elmozdult csont helyreállítására tett kísérletek erek, izmok, szalagok és idegek károsodását okozhatják, ha nem orvosi szakemberek végzik. Hideg borogatást alkalmazhat egy törülközőbe borított jégkockával. Ez segíthet csökkenteni a duzzanatot és enyhíteni a gyulladást az elmozdult ízület körül. Ezenkívül az emelkedés a duzzanat csökkentésére is hasznos. Kerülje a sérült terület mozgatását. A mozgás súlyosbíthatja a fellépő diszlokációt. Fájdalomcsillapítók, például ibuprofén és paracetamol adhatók a fájdalom és a gyulladás csökkentésére. [[Kapcsolódó cikk]]

Orvosi vizsgálat és kezelés ízületi diszlokáció esetén

Az elmozdult ízületből származó tünetek törést, szalagszakadást vagy izomsérülést utánozhatnak. Az ízületi diszlokáció vagy törés jelenlétének igazolására röntgenfelvételt lehet végezni a sérült területen. Röntgenfelvételeken keresztül jól látható az elmozdult csont vagy a törés jelenléte vagy hiánya. A röntgenvizsgálat gyengesége, hogy nem tudja kimutatni, ha a sérülés az elmozdult ízület körüli lágyrész károsodással jár, például szalagszakadás esetén. Ha az orvos ezt gyanítja, MRI-t végeznek. A sérülés állapotának vizsgálattal történő megerősítése után az orvos a diszlokáció súlyosságának és helyének megfelelően kezeli azt. A lehetséges kezelések a következők:

1. Csökkentés

Az orvos megpróbál lassan manőverezni, hogy helyreállítsa az elmozdult csontot. Ha erős fájdalmat érez, helyi érzéstelenítőt lehet adni a redukciós eljárás előtt. Gyermekeknél vagy bizonyos esetekben általános érzéstelenítésre is szükség lehet.

2. Immobilizáció

Az immobilizálás azután történik, hogy a csonthelyzet visszaállt a normál helyzetébe. Az orvos gipszet vagy hevedert helyez el néhány hétig. Az időtartam az érintett ízület helyétől, valamint az erek, az idegek és a környező szövetek károsodásától függ.

3. Működés

Az orvosok műtétet javasolhatnak, ha a csont normál helyzetébe történő visszaállítása sikertelen, a diszlokáció ér- vagy idegkárosodást okoz, vagy a diszlokáció csontkárosodást, izomszakadást vagy javítást igénylő szalagokat okoz. Ezen túlmenően, ismételt diszlokáció esetén műtét is elvégezhető.

4. Rehabilitáció

A rehabilitációs program a gipsz vagy heveder eltávolítása után kezdődik. A rehabilitáció szakaszosan történik, a beteg képességei szerint. Ez a művelet fontos az ízületi tér helyreállításához az ízületi diszlokáció után. Az izomerő a rehabilitáció után is helyreállítható.