cultureaftercomputation.com

Ani anyukájának gyereke 2 évesen tud tisztán beszélni, míg Budi anyukájának vele egyidős fiát nem lehet érteni, amikor beszél. A Budi édesanyja által tapasztalt állapotok példái gyakran elgondolkodtatják a szülőket, hogy gyermeküknek van-e beszédkésése vagy sem. A gyermekek beszédkésése az olvasás, az írás, a figyelem és a szocializáció nehézségeihez kapcsolódik. A beszédzavarban szenvedő gyermekeknél nagyon fontos az alapos növekedési és fejlődési vizsgálat, mert a nyelvi problémák más okok miatt is felléphetnek, például hallászavar, autizmus, értelmi fogyatékosság, ritka betegségek, például Angelman-szindróma miatt. A nyelv két részre oszlik, nevezetesen a befogadó nyelvre, amely a megértés képessége, és a kifejező nyelvre, vagyis a gondolatok, érzések és ötletek kifejezésére. Míg a beszéd a nyelv verbális terméke. A verbális mellett a nonverbális nyelv is ismert, mint például a jelnyelv, a képek vagy más médiumok használata. A befogadó beszédzavar akkor fordul elő, ha a gyermek nem tudja megérteni, amit mások mondanak, míg az expresszív beszédzavar akkor fordul elő, amikor a gyermek úgy tűnik, érti, amit az emberek mondanak, de nem tud válaszolni.

A gyermek beszédkésésének azonosítása

A gyermek beszédkésésének meglétének vagy hiányának azonosításához természetesen először ismerni kell a gyermek fejlődésének normális szakaszait. Íme egy általános útmutató:

1. Egy 1 éves baba képes:
   • Keresse meg, és forduljon a hang forrása felé
   • Reagálj, ha a nevét említik
   • Integetve búcsúzni
   • Ha rámutatunk valamire, a gyerek abba az irányba fordul, amerre megy
   • Felváltva beszélj, hallgass, miközben beszélsz
   • „pa-pa” vagy „ma-ma” kimondása
   • Mondj legalább 1 szót
2. 1-2 éves koruk között a babák képesek:
   • Egyszerű utasításokat követve
   • Mutasson bizonyos testrészekre az utasításoknak megfelelően
   • Mutasson egy tárgyra, amely érdekli őt, hogy megmutassa neked
   • Tanulj meg minden héten 1 új szót 18-24 hónapos korban
3. 2 éves korukban a gyerekek képesek:
   • Egyszerű szóbeli parancsok követése
   • 50-100 szót tud mondani
   • Képes legalább 2 szóból álló mondatokat alkotni
   • Beszédének nagy részét mások is megérthetik

Fontos tudni, hogy mikor kell további kezelést adni egy olyan gyermeknek, akinek beszédkésleltetése van. A beszédkésleltetés gyakori tünetei a következők:

• Nem gügyögvevagy nem mond legalább három szót 15 hónapos koráig
• Nem beszél, vagy 2 éves koráig nem tud legalább 25 szót mondani
• Nem tud egyszerű mondatokat alkotni, 3 évesen nem érti az egyszerű parancsokat
• Nehéz megérteni az utasításokat
• A szavak rossz kiejtése és artikulációja
• Nehéz szavakat összerakni
• Nem tud teljes mondatokat alkotni

[[Kapcsolódó cikk]]

Logopédia a gyermekek beszédkésésének leküzdésére

A beszédterápia hatékony a gyermekek beszédkésésének kezelésében, és hatékonysága a probléma mögöttes okától függ. A beszédterápia hatékonynak bizonyult az expresszív beszédproblémákkal küzdő gyermekeknél, de nem elég hatékony a befogadó beszéd nehézségeinek leküzdésére. A következő típusú logopédiai kezeléseket végezhetik el a gyermekek:

1. Logopédia beszédkésett gyermekek számára

Alapvetően a terápia célja, hogy a gyerekeket beszélgetésre ösztönözze. A terapeuta különféle módokat próbál ki, például játékra készteti a gyermeket, bevezeti a képeskártyákat vagy a jelbeszédet.

2. Terápia apraxiás gyermekek számára

Az apraxia bizonyos szótagok kiejtésének nehézségei. A gyermek ismeri a szót, amit mondani akar, de nem tudja helyesen kiejteni. Az apraxia kezelésében intenzív terápia szükséges. A terapeuta segíthet gyermekének megérteni a hallási, vizuális vagy tapintható válaszokat. Például úgy, hogy a gyerekeket megtanítja a tükör előtti beszédre, vagy rögzíti a hangjukat.

3. A dadogás terápia (dadogva)

Dadogás esetén a terapeuta megpróbálja megtanítani a gyermeket, hogy lassabban és tisztán beszéljen, mert a túl gyors beszéd gyakran súlyosbítja a dadogást. A beszédkéséssel küzdő gyermek normális beszéd- és kommunikációs sikere vagy kudarca általában a rendellenesség típusától és okától függ. Általában jobb eredmények érhetők el, ha a felismerés és a beavatkozás a lehető legkorábban megtörténik. A szakértők egyetértenek abban, hogy a beszédkésések diagnosztizálására nincs határozott korhatár. A szülők aggodalma az egyik olyan korai jel, amely alapján azonnal ellenőrizhető a gyermek.