Májtumor kezelése jóindulatútól rosszindulatúig

A daganat a szövet túlzott növekedése a kontrollálatlan sejtszaporodás következtében. Tehát első pillantásra a daganat csomót okozhat abban a szervben vagy szövetben, ahol megjelenik. Ez az állapot a test szinte bármely területén előfordulhat, beleértve a májat is. Az előforduló májdaganatok jóindulatú és rosszindulatú daganatokra oszthatók. Akkor mi a különbség a jóindulatú és a rosszindulatú májdaganatok között? A jóindulatúnak nyilvánított daganatok olyan daganatok, amelyek szöveteikben nem tartalmaznak rákos sejteket. Másrészt a daganatok rosszindulatúnak minősülnek, ha rákos sejtek vannak bennük. A jóindulatú májdaganatok sokkal kevésbé veszélyesek, mint a rosszindulatú májdaganatok. Mert ha más állapotok nem kísérik, a jóindulatú májdaganatok nem életveszélyesek. Másrészt, mint tudjuk, a rosszindulatú májdaganat vagy májrák életveszélyes állapot.

Bővebben a jóindulatú májdaganatokról

A jóindulatú májdaganatok valójában meglehetősen gyakoriak, és a betegek általában nem éreznek tüneteket. Ez okozza a jóindulatú májdaganatot általában csak akkor lehet kimutatni, ha a beteg ultrahangos vizsgálaton, tomográfiás vizsgálaton, ill. mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egyéb állapotok esetén. Ezek a daganatok több típusból állnak, beleértve:

• Hepatocelluláris adenoma

Ezek a daganatok általában bizonyos típusú gyógyszerek fogyasztása miatt jelentkeznek. A jelenleg ismert hepatocelluláris adenomában szenvedő betegek száma nem pontos szám. Mert úgy gondolják, hogy még mindig sok olyan szenvedő van, akit még mindig nem fedeznek fel. Néha ezek a daganatok felszakadnak vagy felrobbannak, vérzést okozva a hasüregben. Ezért az állapot műtétet igényel az eltávolításához. Ennek ellenére ritka, hogy egy adenoma rákká fejlődjön.

• Hemangiomák

Ez a májdaganat valójában a májban lévő erek összessége, amelyek túlnőttek. Ezek a daganatok ártalmatlanok és nem igényelnek különleges kezelést. A nagy hemangiómában szenvedő csecsemőknél azonban néha műtétre van szükség, hogy megakadályozzák a vérrögképződést, ami növeli a szívelégtelenség kockázatát.

• Fokális noduláris hiperplázia

A fokális noduláris hiperplázia a hemangioma után a leggyakoribb jóindulatú májdaganat. Ez a daganat leggyakrabban 20-30 éves nőknél fordul elő. Csakúgy, mint más jóindulatú daganatok, ezt az állapotot általában csak akkor észlelik, ha a szenvedőt szkennerrel megvizsgálják más állapotok kimutatására. Mivel jóindulatú, ez a betegség ritkán okoz tüneteket, és nem is igényel speciális kezelést. Új kezelésre kerül sor, ha a daganat mérete megnőtt. A kezelés általában műtét formájában történik, hogy megakadályozzák a daganat önmagukban történő felrobbanását. A májdaganat szakadása azonban nagyon ritka. [[Kapcsolódó cikk]]

Rosszindulatú májdaganat, tünetek és kezelés

A rosszindulatú májdaganatokat májráknak is nevezhetjük. A magából a májszövetből származó rosszindulatú májdaganatokat elsődleges májráknak nevezik. Eközben a rákos sejtek más szervekből vagy szövetekből a máj körüli terjedéséből származó daganatokat metasztatikus májráknak nevezik. A legtöbb előforduló májrák a metasztázis típusa. A májrák is több típusra osztható. Az alábbiakban bemutatjuk a májrák leggyakoribb típusait.

• Hepatoblastoma

A hepatoplasztoma a májrák leggyakoribb típusa gyermekeknél. Általában ez a rák 3 év alatti gyermekeknél fordul elő. Azoknál a gyermekeknél, akik ezt a betegséget tapasztalják, általában nagy gyomrúak vagy a has kiálló részei vannak, fájdalom nélkül. A hepatoblastoma egyéb tünetei a következők:
  • A bőr sárgulása (sárgaság)
  • A vizelet és a szemek sötétek
  • Hátfájás
  • Láz
  • Viszkető kiütés
  • Vannak olyan erek, amelyek megnagyobbodottnak és kiállónak tűnnek a has körüli bőrön
  • Csökkent étvágy
  • Hányinger és hányás
  • Fogyás
A májrákos gyermekek kezelése a súlyosságtól, életkortól és általános egészségi állapottól függően eltérő lehet. Az állapot kezelésére rendelkezésre álló kezelési lehetőségek közé tartozik a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia.

• Májtumor

Ez az állapot, más néven hepatoma, az elsődleges májrák leggyakoribb típusa. Azoknál, akiknek kórtörténetében krónikus hepatitis B és C fertőzés szerepel, nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. Az alkoholfüggőség, bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség és a krónikus májzsugor is lehet az oka.

Ennek a rosszindulatú májdaganatnak a megjelenését általában a következő tünetek jellemzik:

  • Hasfájás
  • Hirtelen fogyás
  • Undorító
  • Gag
  • Érintésre csomót érez a has jobb felső részén
  • A bőr és a szemek besárgulnak vagy besárgulnak
  • Viszkető kiütés
Ennek az állapotnak a kezelése az általános egészségi állapotától függően eltérő lehet. Az ilyen típusú májrák kezelési lehetőségei közé tartozik a kemoterápia, a májátültetés, a műtét és a sugárterápia.

• Epeútrák

Valójában az epevezetékráknak többféle típusa létezik, és nem mindegyik sorolható a májrák közé. Az ezeknek a kritériumoknak megfelelő típus az intrahepatikus cholangiocarcinoma. Az előforduló májrákok körülbelül 10-20%-a az epevezetékben kezdődik, amely közvetlenül kapcsolódik a májhoz. Ennek az állapotnak a tünetei a következők:
  • A bőr és a szemek sárgává válnak
  • A bőr nagyon viszkető érzés
  • Fehér széklet
  • Könnyű fáradtság
  • Hasfájás
  • Hirtelen fogyás
Az ezen állapot kezelésére alkalmazható kezelések nem sokban különböznek a májrák egyéb típusaitól, nevezetesen a kemoterápia, a műtét, a májátültetés és a sugárterápia. Van azonban egy kezelés, amely különbséget jelent, nevezetesen az epeelvezetés. [[kapcsolódó cikkek]] A jóindulatú májdaganatokat nehéz kimutatni. Tehát annak biztosítása érdekében, hogy a szerv állapota rendben legyen, rendszeresen, legalább évente egyszer egészségügyi vizsgálaton kell átesnie az orvosnak. Ezután, ha a fentiek szerint elkezdi érezni a rosszindulatú májdaganat tüneteit, azonnal forduljon orvoshoz.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found