cultureaftercomputation.com

Érezted már úgy, hogy kívül vagy a saját testeden, és úgy tűnt, hogy észrevetted ezt? Lehet, hogy csak álomnak gondolja, de lehet, hogy deperszonalizációs zavara van. Tekintse meg a teljes magyarázatot alább.

Mi az a deperszonalizáció?

A deperszonalizáció egy személyiségzavar, amely befolyásolja az önmagaddal való kapcsolattartást, és úgy érzi, hogy elszakad vagy elszakad a testedtől és az elmédtől. Ez a személyiségzavar úgy érezheti, hogy nem vagy igazi. A deperszonalizáció általában akkor következik be, amikor az ember úgy érzi, a lelke elszakad a testétől. Azok, akik ezt a rendellenességet tapasztalják, úgy érzik, hogy kívül vannak a testükön, és figyelik a testüket, vagy úgy érzik, mintha álmodnának. Nem ismert, hogy pontosan mi okozza a deperszonalizációs zavart. Az állapot azonban gyakran társul súlyos stresszhez vagy traumához, például bántalmazáshoz, balesetekhez, erőszakhoz és más olyan eseményekhez, amelyeket a személy átélt vagy tanúja volt. Emellett biológiai és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Bizonyos drogok, például hallucinogének, ketamin, salvia és marihuána használata szintén a deperszonalizációhoz nagyon hasonló tüneteket okozhat.

A deperszonalizáció jelei

A depersonalizáció percekig vagy akár évekig is eltarthat. Ha túl sokáig vagy túl gyakran fordul elő, ez az állapot minden bizonnyal megzavarhatja az életét. Tevékenységei vagy társas kapcsolatai kaotikusak lehetnek. A deperszonalizáció jelei a következők lehetnek:

1. A saját testeden kívüli érzés

Az elszemélytelenedett emberek gyakran úgy érzik, hogy kívül vannak a testükön. Néha te is felnézel, és felülről nézed. Te is úgy érzed, mintha álmodnál.

2. Úgy érzi, elszakadt önmagától, mintha egy idegen lenne

A tested idegennek érzi magát, még akkor is, ha üres és élettelen. Ez minden bizonnyal azt érezheti, hogy elkülönül önmagadtól.

3. Az elme vagy a test zsibbadt, mintha minden érzékszerve ki lenne kapcsolva

Vannak, akik ebben a rendellenességben szenvednek, elveszítik érzékszerveiket, például tapintást, ízlelést és szaglást. Akár odáig is, hogy megcsípi, pofon vagy megüti magát, csak hogy megpróbálja újra normálisnak érezni magát.

4. Kerüld a tükörbe nézést

Nem érzel kapcsolatot önmagaddal, ha tükörbe nézel. Amikor önmagad tükörképét látod, inkább elkerülöd. Vannak, akik még más dolgokat is elkerülnek, például az emberekkel való lógást.

5. Érezze magát robotnak

Néha a deperszonalizációs zavarban szenvedő emberek úgy érzik, mintha robotok lennének. Kívülről irányítja mozdulatait, gondolatait. Ezenkívül hajlamos arra, hogy még a hozzá legközelebb állókkal szemben se érezzen érzelmeket.

6. Azt gondolja, hogy az emlékei valaki máshoz tartoznak

A mindennapi életben nehézségekbe ütközhet a dolgok megemlékezése, az új információk elfogadása és a zavartság. Ráadásul nem érzel érzelmi kötődést az emlékeidhez, sőt távolinak érzed magad, és úgy gondolod, hogy az emlék nem a tiéd.

7. Érezni, hogy valami nincs rendben

Biztos vagy benne, hogy nem tévedsz, és tudod, hogy valami nagyon nincs rendben veled. Emiatt nagyon zavartnak érezheti magát, és segítségre van szüksége. Azok az emberek, akik ezt a rendellenességet tapasztalják, nagyon depresszióssá, szorongóvá, pánikba eshetnek és attól is félhetnek, hogy megőrülnek. Ha úgy érzi, hogy ezt tapasztalja, azonnal forduljon pszichológushoz vagy pszichiáterhez, aki megfelelően kezeli. [[Kapcsolódó cikk]]

Megbirkózni a deperszonalizációs zavarral

Sok esetben a deperszonalizáció tünetei idővel valóban elmúlnak. A kezelésre általában csak akkor van szükség, ha a rendellenesség hosszan tartó, kiújul vagy a tünetek súlyosan befolyásolják a napi tevékenységet. A kezelés célja a rendellenességgel kapcsolatos összes stressz leküzdése. A megfelelő kezelés az egyéntől és a tünetek súlyosságától is függ. A deperszonalizációs rendellenesség lehetséges kezelései a következők:

1. Pszichoterápia

Ezt a terápiát olyan pszichológiai technikákkal végzik, amelyek célja, hogy segítsenek egy személynek felismerni és közölni a deperszonalizációhoz vezető pszichológiai konfliktusokkal kapcsolatos gondolatait és érzéseit. Általában az alkalmazott pszichoterápia típusa a kognitív terápia.

2. Kábítószer

A gyógyszeres kezelést csak akkor alkalmazzák, ha a betegségben szenvedő személy depressziós vagy szorongásos is. Az antipszichotikus gyógyszereket néha a deperszonalizációval kapcsolatos kaotikus gondolatok enyhítésére is használják.

3. Kreatív terápia

A művészeten vagy zenén keresztül végzett kreatív terápia lehetővé teszi a betegek számára, hogy biztonságos és kreatív módon fedezzék fel és fejezzék ki gondolataikat és érzéseiket.

4. Klinikai hipnózis

Ez a hipnotikus kezelési technika intenzív ellazulással, koncentrációval és összpontosított figyelemmel történik, hogy lehetővé tegye a személy számára, hogy felfedezze a tudatos elméje elől rejtett gondolatokat, érzéseket és emlékeket. E különféle kezelések mellett a család támogatása is nagyon szükséges, hogy a deperszonalizációs zavarban szenvedők gyorsan felépüljenek. Semmi baj, ha a család többet megtud erről a rendellenességről.